Nürnberg 3 nap alatt | Complete Guide to Nürnberg
Nürnberg a Pegnitz folyó partján fekvő német város Bajorországban, mintegy 515 000 lakossal. Nürnberg megtekintése 3 nap alatt nagyon megfizethető, mert bár rengeteg látnivaló van, ezek mindegyike gyalogos távolságra van, és kellemes séták során megtekinthető. A Nürnbergi 3 napos útikönyvvel kezdjük.
Mit kell látni 3 nap alatt Nürnbergben
A város eredete 1050-re nyúlik vissza, III. Henrik római császár idejére. Tehát, ahogy azt el lehet képzelni, rengeteg történelme van, és érdemes meglátogatni, például a történelmi központját, amelyet egy több mint 5 km hosszú, 1325-ben épült középkori fal vesz körül.
A város többek között a lenyűgöző karácsonyi vásáráról, valamint a második világháború végén tartott náci perekről is ismert.
Az idegenvezetőnk 3 napos, de az egyes napok sorrendje tetszés szerint változtatható. Ez nem fogja befolyásolni a képet vagy az érzéseket, amelyeket a nürnbergi kirándulásról magával visz.
A legközelebbi repülőtér a Nürnbergi Nemzetközi Repülőtér (NUE), 7 km-re a városközponttól.
A turisztikai információs iroda a Königstraße 93, 90402 Nürnberg, (a vasútállomással szemben) található. Itt kaphatja meg a Nürnberg Card + Fürth kártyát, amely mindkét város főbb látnivalóinak megtekintését tartalmazza (Fürthöt Nagy Károly alapította a 10. században, és mindössze 10 km-re fekszik Nürnbergtől), valamint kétnapos 100%-os kedvezményt biztosít a tömegközlekedésre Nürnbergben, Fürthben és Steinben. Felár nélkül használhatja a metrót, villamosokat, buszokat, regionális vonatokat és az S-Bahnt. A Nurnberg Card a repülőtéren is kapható. Marta), a Szent Klarakirche (katolikus Szent Klára templom), a Mauthalle (Vámház), a Lorenzkirche (evangélikus-lutheránus Szent Lőrinc templom), a Tugendbrunnen (Erények kútja), és végül a Nassauer Haus (Nassaui ház), amelyek mind elég közel helyezkednek el egymáshoz, és bár soknak tűnnek, egy nap alatt mind megtekinthető.
Museum für Kommunikation (Posta és Kommunikációs Múzeum)
A múzeum kezdetei 1902-re nyúlnak vissza, és 1925 óta a jelenlegi épületben található.
A múzeum az emberekre és az egymással való kommunikációra összpontosít, és négy területre oszlik: hang, kép, írás és internetes kommunikáció, több mint 400 tárgyat mutat be, köztük az 1950-es és 1960-as évek között használt történelmi postai járműveket.
Germanisches Nationalmuseum (Német Nemzeti Múzeum)
A Német Nemzeti Múzeum a német kultúra és művészet legjelentősebb gyűjteményét tartalmazza az őskortól a 20. század közepéig.
Albrecht Dürer (1471 - 1528) festőművész alkotásai, Rembrandt (1606 - 1669) önarcképe, Veit Stoss (1445 - 1533) és Adam Kraft (1455 - 1509) szobrászok művei, Martin Behaim (1459 - 1507) csillagász és földrajztudós (1459 - 1507) a világ legrégebbi földgömbje, valamint egy nagy, 60 000 érmét és 20 000 érmet tartalmazó numizmatikai gyűjtemény. 60 000 érme és 20 000 érem, valamint festmények, szobrok, kézműves tárgyak, háztartási bútorok, babaházak, antik hangszerek stb.
Handwerkerhof
Nürnberg központjában, a középkori erődítmény tornyai és falai által körülvéve, a Handwerkerhof kézművesei sokféle terméket kínálnak: játékok, régiségek, aranyművesek, fazekasok és persze élelmiszerárusok.
Künstlerhaus (Künstlerhaus épülete)
A Künstlerhaus mindig is a kultúra és a művészek világához kötődött, és különböző egyesületek és csoportok rendezvényeket és kurzusokat kínálnak a termekben a képzőművészet, a film, az irodalom és a zene területén.
A környék főbb templomai
Szent Márta evangélikus temploma
A Szent Márta templomot a 14. század második felében emelték.
1945. február 21-én, a második világháború alatt a tető és a kórus boltozata légibombázás következtében megsérült, de a többi nürnbergi templommal ellentétben a Szent Márta-templomban keletkezett károk olyan csekélyek voltak, hogy a következő évben helyreállították.
2014. június 5-én éjszaka a templomot nagyrészt tűzvész pusztította el, az újjáépítési munkálatok azonnal megkezdődtek, és 2017 májusában fejeződtek be.
Szent Klarakirche (Szent Klára katolikus templom)
A jelenlegi templom eredete 1270-re nyúlik vissza. Az évek során számos átalakításon és bővítésen esett át. A templom a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, de 1948 és 1953 között újjáépítették, megőrizve az 1857-es megjelenését.
A Szent Klára kolostor egykori temetőjében végzett ásatások során megtalálták Caritas Pirckheimer apátnő (1467-1532) maradványait, amelyeket a templom kórusában temettek el.
Lorenzkirche (Szent Lőrinc evangélikus-lutheránus templom)
A gótikus templom építése 1250 körül kezdődött egy régi román kori kápolna maradványainak felhasználásával, és közel 200 évig tartott.
A II. világháborúban megsérült, majd 1949 után helyreállították.
Mauthalle (Vámház)
Ezt az épületet, amelyet eredetileg gabona, só és bor tárolására szolgáló raktárnak terveztek, és amely elég nagy volt ahhoz, hogy a nürnbergi polgárokat válság idején ellássa, 1498 és 1502 között építette Hans Beheim der Ältere építész.
1571 és 1572 között a város vámhivatalának adott otthont az épület, innen kapta a nevét, amely a mai napig megmaradt, bár 1898-ban kereskedelmi épület lett belőle.
A második világháború alatt az épületet többször bombázták, és nagyon súlyos károkat szenvedett; később, 1951 és 1953 között az épületet helyreállították, de homlokzatai nem nyerték vissza eredeti megjelenésüket.
Tugendbrunnen
A szökőkút 1589-ből származik, és Benedikt Wurzelbauer helyi szobrász alkotása.
Hét emberi erény allegóriáját ábrázolja, a tetején az igazságossággal, amelyet egy bekötött szemű nő ábrázol, aki egyik kezében mérleget, a másikban kardot tart; a másik hat erényt az alján található hét női alak szimbolizálja, akik keresztet (hit), két gyermeket (szeretet), horgonyt (remény), egy korsó vizet (mértékletesség), oroszlánt (nagylelkűség) és bárányt (türelem) tartanak.
Nassauer Haus (Nassaui ház)
A Nassauer Haus a 12. és 15. század között épült lakóépület, a román kori építészet egyik kevés, még álló példája a városban.
A második világháborúban az amerikai bombázások súlyosan megrongálták, majd tulajdonosa, a Schlüsselfelder család alapítványa 1950 és 1952 között Rudo Göschel építész vezetésével helyreállította.
Útikalauz Nürnberg: 2. nap
Ezen a második napon tovább élvezzük Nürnberg központját. A második napon megtekintheti a Nürnbergi perek emlékművét, a Hesperidák kertjét, a Szent János temetőt, Albrecht Dürer házát, a Cserző utcát, a Vasfüggőhidat, a Hóhérhidat és végül a Házassági körhintát.
Memorium Nürnberger Prozesse (A nürnbergi perek emlékműve)
A Nürnbergi-Fürthi Kerületi Bíróság palotájában megtekinthető a híres 600-as tárgyalóterem, ahol a nürnbergi per zajlott, és amely gyakorlatilag változatlan formában maradt fenn a hatvan évvel ezelőtti állapothoz képest.
A nürnbergi per a második világháborút követően a győztes szövetséges nemzetek kezdeményezésére indult bírósági eljárás volt, amelynek során Adolf Hitler nemzetiszocialista rendszerének vezetőit, tisztviselőit és kollaboránsait tették felelőssé a Harmadik Német Birodalom nevében 1939. szeptember 1. és 1945 májusi bukása között elkövetett különböző, az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért és visszaélésekért.
A bíróság 218 nap alatt 240 tanút hallgatott meg, és több mint 300 000 eskü alatt tett vallomást értékelt; 1946 októberében a Nemzetközi Katonai Törvényszék az ítéletek kihirdetésével zárult, ami mérföldkőnek számított a nemzetközi jog történetében.
Hesperidengärten (Hesperidengärten)
A régi középkori falakat körülvevő árok által korábban elfoglalt területen kialakított kertek eredete a 17. századra nyúlik vissza,
A régi középkori falakat körülvevő árok által addig elfoglalt területen kialakított kertek eredete a 17. századra nyúlik vissza, amikor eredetileg citrusfákat termesztettek itt, innen ered a nevük, a Heszperidák kertjei (a görög mitológia szerint a Heszperidák a gyümölcsfák nimfái).
A 18. században e kertek barokk átalakulása következett be a holland és olasz kertmodellek mintájára.
Johannisfriedhof Nürnberg mit Johanniskirche (Szent János temető)
E temető eredete a 16. századra nyúlik vissza, amikor a helyi hatóságok megtiltották a temetkezést a régi városfalakon belül, ezért a 19. század közepéig minden nürnbergi polgárt vagy ebben a temetőben, vagy a város másik oldalán lévő Szent Rókus temetőben temettek el.
Ebben a temetőben nyugszik többek között Albrecht Dürer festő és Veit Stoss szobrász.
Albrecht-Dürer-ház
Az 1420 körül épült, ötemeletes, fagerendás ház Bernhard Walther csillagász és humanista tulajdonában volt, majd halála után Albrecht Dürer festő vásárolta meg, aki 1528-ban bekövetkezett haláláig itt élt és dolgozott.
A ház 1871 óta a festő életének és munkásságának szentelt múzeum.
1944 októberében, a második világháború idején a szövetségesek bombázásai súlyosan megrongálták, 1949-ben újjáépítették, de múzeumként csak 1971-ben nyitották meg újra.
Weißgerbergasse
Az utca a középkorban itt élt cserzőkről kapta a nevét, és még ma is őrzi huszonkét, a II. világháború légitámadásait csodával határos módon túlélő szakállas házát.
Ma a bőrcserző műhelyek, amelyek egykor az utca nevét adták, helyét butikok, kézműves műhelyek, kávézók, bárok stb. vették át.
Kettensteg (vas függőhíd)
A Kettensteg egy gyalogos függőhíd, amelyet 1824 decemberében adtak át négy hónapos munka után, és a legrégebbi ilyen stílusú, ma is működő hídnak számít Európában.
1939-ben a lebontás szélén állt, de a II. világháború kitörése miatt leállították a bontási parancsot.
2009. május elején a hidat biztonsági okokból lezárták, és 2010 folyamán a lehető legnagyobb mértékben visszaállították eredeti külsejét.
Henkersteg (Hóhérhíd)
1457-ben a Pegnitz folyó felett egy fából készült gyaloghíd épült, amely összekötötte a várost azzal a szigettel, ahol ma a Trödelmarkt áll, és ahol akkoriban a nürnbergi hóhér lakott.
A Pegnitz 1595-ös áradása miatt a gyaloghíd összeomlott, ezért nyugatabbra újjáépítették és tetővel látták el. Azóta a hidat 1657-ben, 1671-ben, 1761-ben, 1776-ban és 1954-ben kellett felújítani, utoljára a második világháborúban keletkezett súlyos károk miatt.
Trödelmarkt
A középkorban a Pegnitz folyó e kis szigetén egy piac alakult ki vágóhíddal és hús- és kolbászáruházakkal, a 16. századtól kezdve az állatkereskedelem fokozatosan átadta helyét más kereskedelmi tevékenységeknek.
A második világháború alatt a komplexumot teljesen lerombolták, majd később újjáépítették, az épületek régi terveit visszaállítva.
Ma az 1000 m²-es tér körüli épületekben ékszerüzletek, luxusbutikok, játékboltok, lakberendezési cikkeket árusító üzletek stb. találhatók.
Unschlittplatz
A tér 1870 óta viseli ezt a nevet, és a homlokzatokat díszítő, szakrális épületek, jellegzetes nürnbergi oromzatok és fafigurák díszítik, különösen az Unschlitthaus, egy 1491 körül épült épület, amelyet eredetileg magtárként használtak.
Kíváncsiság:
A téren egy emléktábla és egy emlékmű emlékeztet Kaspar Hauser alakjára, egy 16 év körüli fiatalemberre, aki 1828. május 26-án rejtélyes módon itt jelent meg, nem értette, mit kérdeznek tőle, és csak annyit tudott ismételgetni, hogy 'lovas akarok lenni, mint az apám'.
A fiatal Kaspar, aki jó egészségnek örvendett és gond nélkül tudott járni, egy szegény- és hajléktalanszállóban kapott helyet, Andreas Hiltel gondozásában. A fiú a kenyéren és a vízen kívül minden ételt visszautasított, a tej és a hús iránt undort mutatott.
Miután több család gondozása alatt állt, 1833. december 14-én Kaspar a bal oldalán lévő sebbel jelent meg, amelyről azt mondta, hogy egy idegen szúrta meg, a seb halálosnak bizonyult, és 1833. december 17-én okozta a halálát.
Hauser beszámolójának ellentmondásai miatt felmerült a gyanú, hogy ő maga okozta a sebeket, és kitalálta a támadás történetét.
Ehekarussell
A Ehekarussell szökőkút, amelyet Jürgen Weber braunschweigi szobrászművész tervezett 1977 és 1981 között, és 1984-ben állítottak fel, akkoriban rendkívül vitatott mű volt, ma azonban a város egyik legfontosabb műalkotásának számít.
A szoborcsoport létrehozásához a szerzőt Hans Sachs nürnbergi költő és énekesmester 'Das bittersüße eheliche Leben' című verse ihlette.
Nürnbergi útikalauz: 3. nap
Már 2 teljes napot töltöttünk Nürnbergben, és már sok mindent láttunk, de ez az utolsó nap is olyan műemlékeket és látnivalókat tartogat számunkra, mint a Szentlélek Kórház, a Nürnbergi Miasszonyunk katolikus templom, a Fő piactér, a Fő piactér, a Nürnbergi Dóm, a Nürnbergi Dóm, a Nürnbergi Dóm, a Nürnbergi Dóm, a Nürnbergi Dóm és a Nürnbergi Dóm. A fő piactér, a Gyönyörű szökőkút, a Régi Borraktár, a Régi Városháza, a Szent Sebald evangélikus-lutheránus templom, az Albrecht Dürer-emlékmű, a Nürnbergi vár és végül a Neptun-kút.
Heilig-Geist-Spital (Szentlélek Kórház)
A Szentlélek Kórház és Templom 1332 és 1339 között épült a gazdag I. Konrád üzletember adományainak köszönhetően. Groß (1280 - 1356), a város legnagyobb kórháza volt, amely a fertőző betegségekben szenvedők kivételével a betegek ellátására szolgált, és ingyenes szállást biztosított a rászorulók és az idősek számára.
1489-től a létesítményeket bővítették és korszerűsítették, majd 1504 és 1527 között épültek a prédikátor és az adminisztrátor számára a Hans Beheim der Ältere építész által tervezett házak.
A Szentlélek-templom a második világháború alatt elpusztult, és már nem épült újjá.
A többi kórházépületet 1951 és 1953 között építették át Julius Lincke építész irányításával.
Frauenkirche (katolikus Miasszonyunk-templom)
Ez a gótikus templom 1355 és 1358 között épült IV. Károly római császár parancsára, valószínűleg Peter Parler német építész irányításával, az 1349-ben egy népfelkelés során elpusztított egykori zsidó zsinagóga helyén.
A bejárati oszlopcsarnok fölött található Adam Kraft szobrász és városi építész kis Szent Mihály-kórusa, a Sebastian Kindenast és Georg Heuss által 1509-ben épített órával, amelynek segítségével minden nap 12 órakor megtekinthetjük a 'kisemberek' (a császár előtti hercegválasztók) felvonulását.
Nürnberger Hauptmarkt (Fő piactér)
Ez az 5000 m2-es szabad tér Nürnberg óvárosának központi tere. A Szűzanya-templom előtt.
A tér 1809-ben vagy 1810-ben kapta a 'Hauptmarkt' nevet.
Egy megjegyzés a történelemhez:
A 14. század közepéig Nürnberg két nagy templom köré épült, fallal körülvett központra oszlott: Szent Lőrinc és Szent Sebald, amelyeket egy mocsaras terület választott el egymástól, amelyet a folyó szelt át, és amelyeket korábban a Rajna-vidékről elűzött zsidók laktak, akiknek tilos volt a város falain belül élniük, a század közepén a lakosok engedélyt kértek IV. Károly német-római császártól (1316 - 1379) a két városmag egyesítésére, valamint egy nagy piactér építésére.
Ehhez természetesen a gettót el kellett pusztítani, és minden lakóját ki kellett űzni. Így történt, hogy egy decemberi éjszakán elszabadult az antiszemita erőszak (az 1349-es pogrom), amelyben csaknem 600 zsidót gyilkoltak meg, és zsinagógájuk rommá vált.
Schöner Brunnen
A gótikus harangtorony alakú, körülbelül 19 méter magas Schöner Brunnen 1385 és 1396 között épült Heinrich Beheim építész tervei alapján.
A történelem során a szökőkutat többször restaurálták, először Jacob Daniel Burgschmiet szobrászművész irányításával 1822 és 1824 között.
Mai megjelenése az 1912-ben Heinrich Walraff építész irányításával végzett restaurálás eredménye.
Szerencsére sértetlenül vészelte át a második világháború bombázásait, köszönhetően annak, hogy betonszerkezet védte.
Weinstadel (volt borraktár)
Ezt az épületet 1446 és 1448 között építették, hogy a leprásokat elszállásolják, akik húsvétkor bemehettek a városba, hogy élelmet, ruhát és orvosi ellátást kapjanak.
1571-től az épületet először borraktárként használták, innen ered a neve, amelyről a köznyelvben ismert, majd később más célokra is használták, amíg 1950-ben diákszálló lett belőle.
Rathaus Nürnberg (Régi városháza)
Az épületegyüttes eredete 1322-re nyúlik vissza, amikor a városi tanács, amely addig egy magánházban ülésezett, megvásárolt egy épületet, hogy itt tartsa üléseit. 1616 és 1622 között az épületegyüttest Jakob Wolff der Jüngere építész és halála után testvére, Hans vezetésével az olasz reneszánsz hatására kibővítették és átalakították.
A második világháborúban Nürnberg légitámadásai során a teljes épületegyüttes megsemmisült; újjáépítése 1956 és 1962 között Harald Clauß építészmérnök irányításával történt.
Az épületet utoljára 1982 és 1985 között restaurálták.
Nürnberger Burg (Nürnbergi vár)
A Nürnbergi vár egy három részből álló építészeti együttes: Kaiserburg, Burggrafenburg és Reichsstädtische Bauten.
A várat először 1105-ben említik, de csak 1140-ben, III. Konrád szent római király kezdeményezésére kezdték el építeni a Kaiserburgot, amely 1571-ig királyi rezidenciaként működött.
1834-től kezdve különböző konzerválási és restaurálási munkálatokat végeztek, többek között Carl Alexander Heideloff építész irányításával.
A II. világháború vége felé a kastély súlyosan megrongálódott, és csak a 13. század második felében épült Sinwell-torony és a kápolna maradt meg gyakorlatilag érintetlenül; a háború után Rudolf Esterer építész irányításával minden épületet eredeti külsejével állítottak helyre.
Neptunbrunnen (Neptun-kút)
A nürnbergi Stadtparkban ma látható barokk Neptunbrunnen szökőkút az eredeti másolata, amelyet 1797-ben Oroszországnak adtak el, és Szentpéterváron állítottak fel.
A Georg Schweigger és Christoph Ritter szobrászok által tervezett és Wolfgang Hieronymus Herold által 1668-ban öntött eredeti példányt 1797-ben eladták I. Pál orosz császárnak a szentpétervári nyári rezidenciája számára, de soha nem helyezték üzembe,
1902 októberében a Schöner Brunnennel szemben, a Hauptmarkton állították fel az eredeti szökőkút másolatát, amelyet II. Miklós orosz császár megrendelésére Ludwig Ritter von Gerngroß kereskedő és filantróp adományozott a városnak. , A templomot 1934-ben eltávolították a helyszínről.